Kb. 150 néző volt kíváncsi a Szajol Klub karcagi vendégjátékára. Gyönyörű, kora tavaszi idő és egy kevésbé jó hír fogadta a felnőttek meccsére érkezőket: kikapott az ifi 1:0-ra, így Varga Jani tanítványainak vissza kellett adniuk az első helyet a legnagyobb rivális, Újszásznak.

Orosz mester az alábbi kezdő tizenegynek szavazott ezúttal bizalmat: Agócs Zoltán, Bukovszki Dániel, Orosz István, Szívós Gergő, Domokos Attila, Kupai Krisztián, Szívós Gyula, Domokos Roland, Szentannai Zoltán, Székely Dávid, Szőke Róbert, a kispadra pedig Nagy Rolandot, Kovács Lászlót, Erdei Tibort és Bajusz Szabolcsot ültette.

Gyülekezik a nézősereg

A nagyok meccse kissé kapkodó játékkal indult, főként mezőnyben gyömöszölték egymást a csapatok. Szépen osztogattuk, dajkálgattuk a labdát, de a vendégek előre tolt védekezése szemlátomást meglepett bennünket. A meccs első szögletét a szajoliak végezhették el, és volt egy kapu elé ívelt szabadrúgásuk is, ezzel is jelezték, komoly tervekkel érkeztek Karcagra. Ennél több kell, gondolta Szívós Gergő, és remek labdával játszotta meg Székely Dávidot, aki megcsinált egy szép esernyőcselt a szajoli tizenhatoson belül, de tovább nem tudott varázsolni, mert nemes egyszerűséggel hasba rúgták, de Kiss Attila játékvezető nem látott szabálytalanságot.

Dávid itt még talpon

Két percre rá Szívós Gergő lőtt jó 25 méterről, de nem talált kaput. A találkozón hátul Szőke Robi takarított, így csapatkapitányunk eggyel előrébb játszott, és szemlátomást tetszett neki a régi-új szerepkör. A 12. percben az előző nap a református középiskolák országos focikupáján gólkirályi címet és csapatával ezüstérmet nyert Székely Dávidot felrúgták, szabadrúgáshoz jutottunk kb. 23 méterre a vendégek kapujától. A labda mögé hárman is odaálltak, Szívós Gergő, Domokos Roli és bátyja, Attila, végül utóbbi lőtt. Remekül tekeredő labdája a vetődő Csúri előtt a földön megpattant, és a kapu bal oldalába vágódott. Nagyon szép gól volt, kellett is, hogy megnyugodjunk kissé.

Domokos Attila mesterien tekert el a vélhetően rosszul felállított sorfal mellett

Öt perc múlva Domokos Attila labdát szerzett a saját térfelünkön, végigrobogott az oldalvonal mellett majdnem a sarokig, majd remekül tette az érkező Bukovszki Dani elé a lasztit, de támadónk szorongatott helyzetben fölé belsőzte. Szívós Gyuszkó kapott sárgát a 22. percben, de olyan ártatlan szabálytalanság miatt, amiért jó, ha mezei szabadrúgást szoktak adni.

Hűen a karszalaghoz - Szívós Gergő a csapat egyik vezéregyénisége volt

25 percet kellett várni a vendégek első komolyabb lövésére, Bodnár Sándor azonban nem talált kaput, Agócs Zoli rajta volt a hosszú alsó felé tartó, pattogós labdán. A szajoli támadók kedvet kaptak, és agresszív letámadásba mentek át, már a mi térfelünkön megpróbáltak labdát szerezni, nem egyszer meg is zavartak bennünket a támadásépítésben. Bodnár még egy olyan trükkel is megpróbálkozott, ami a grundon nagyon menő, a két lába közé fogott labdát hátulról átpörgeti saját magán és jó esetben a védőn is, nos, ez most nem sikerült, és a nézőtérről felhangzó hahotázás azt üzente, nem itt kellene próbálgatni az ilyesmit. Pedig nincsen ám ezzel semmi gond, ne felejtkezzünk már el arról, hogy a futball alapvetően egy játék, amibe bele kell,  hogy férjen, hogy a játékosok megpróbálnak egy-egy ritkábban látható cselt bevetni, na bumm, legfeljebb nem sikerül!

Nem itt kellene trükközni!

A 32. percben Kupai Krisztián vállalkozott lövésre, de próbálkozása elkerülte Csúri Bence kapuját. A 39. percben Domokos Attila kényszerítőzött Szívós Gergővel, és a visszakapott labdát sistergősen kapura küldte, a szajoli hálóőr vetődve hárított. Egygólos karcagi vezetéssel vonultak a csapatok az öltözőbe, de a nézőtéren helyet foglalók hiányérzete érthető volt, kissé tompán teljesítettünk, hiányzott az átütő erő a játékunkból.

Szőke Robi fejese épp, hogy elkerülte a kaput

A szünetben cseréltünk, Domokos Rolit Kovács Laci váltotta. Agilisan vetettük magunkat a küzdelembe, Szentannai szabadrúgását Szőke Robi kicsivel csúsztatta mellé. A következő támadásunk során Kupai balról adott középre, Szívós Gyuszkó nem tudta kapura lőni a labdát, tologattuk ide-oda, végül Kovács Laci jobb oldalról éles szögből erősen meglőtte, de Csúri vetődve szögletre ütötte a labdát. Az 52. percben a mindössze 16 esztendős Vincze Patrik akasztotta össze a meglódulni készülő Székely Dávid lábait, a szabálytalanságot sárgával büntette Kiss. A következő percben Bodnár is besárgult, ez viszont nem tűnt annyira durvának, versenyt futottak Bukovszki Danival, és a szajoli játékos a sprint végén kissé megtaszította támadónkat. Ennyi, és nem több.

Kupai remek lövése gólt érdemelt volna

Az 56. percben Erdei Tibi is pályára lépett, Gyuszkót váltotta. 3 perc múlva megint Kovács Laci tesztelte Csúrit, éles szögből, kisodródott helyzetből leadott lövését a kapus kivetődve védte. A következő támadásunk a meccs talán legszebb pillanatát hozta el, Szentannai bokából löbbölt Kupaihoz egy átadást, fiatal támadónk meg sem várta, hogy leessen, fordulásból egyből lőtt, de Csúri most is a helyén volt. Megvoltak hát a helyzeteink, de a befejezéskor vagy mi hibáztunk, vagy a szajoli kapus védett.

A karcagi Robben lett a meccs embere

A második szajoli lövésre a 63. percig kellett várni, és ez már kaput is talált, de Agócs Zoli biztos kézzel fogta Donkó Krisztián szabadrúgását. Domokos Attila, akit hajviselete, bal lábassága és 90 percen át tartó fel-alá rohanása, meg persze kiváló indításai, cselei és lövései után akár a karcagi Robbennek is nevezhetünk, megint a bal szélen próbált meg elnyargalni, három védőn már átjutott, a negyedik emberesen felrúgta. Legnagyobb meglepetésre Kiss spori nem látott szabálytalanságot. A játékvezető nem volt csúcsformában, az egész második félidőt feleslegesen szétfújta, mindenért szabadrúgást ítélt, csak azért nem, amiért valóban járt volna.

Szentannai lövése utat talált a szajoli hálóba

A 75. percben Kupai adott középre, az érkező Erdei fölé lőtt. A 78. percben Szentannai gondolt egyet, és kb. 25 méterről megcélozta a bal felső sarkot, Csúri fogta a lövést, azaz mégsem, mert kezei közül kiperdülve a labda a hálóban kötött ki. Szegény kapus, addig bravúrt bravúrra halmozott, és most mégis egy kapitális hibája miatt el is dőlt a meccs. A nézőtéren többen úgy gondolták, hogy már az első gólban is nyakig benne volt azzal, hogy nem jól állította fel a sorfalat. 2:0-ra vezettünk, hátra volt bő 10 perc, itt már nem lehet gond, gondoltunk.

Ilyen a kapussors

A 81. percben Szívós Gergő helyére Nagy Roli érkezett. A vendégek a hajrában azért megpróbáltak szépíteni, volt pár veszélyes beadásuk, de ezek vagy kicsit hosszúak lettek, vagy amelyiknél közeli fejeshez jutottak, ott Agócs reflexmozdulattal hárítani tudott. A 86. percben kimaradt a meccs helyzete, Szentannai Zoli remek ütemben indította a félpályáról induló Erdei Tibit, aki a tizenegyes pontig gyalogolt a labdával, balra dőlve a jobb sarok felé lőtt, ám Csúri tudta, hogy mi fog történi, és remek vetődéssel hárított. Tibike a következő percben megint próbálkozott, ezúttal távolról, de a szajoli portás most is védett.

Tibike lábában maradt a meccs helyzete

Az utolsó percek végtelenül feszült és ideges hangulatban teltek el, Szőke Robi Bodnár Sándorral küzdött az oldalvonal mellett egy labdáért, Robi testtel megtaszította a szajoli játékost, aki - úgy tűnt - túl nagyot akart esni, vesztére, mert a feje a salakon koppant. A játékvezető nem látott szabálytalanságot, nem úgy a vendégek edzője, aki nem hagyta szó nélkül a történteket. Erre aztán a szurkolók reagáltak hevesen, volt egy kis szájkarate, de szerencsére a felek gyorsan megnyugodtak, és a nézeteltérést a mérkőzés után sportszerűen el is simították.

Kiss Attila (középen) jó néhány ítéletére nehéz magyarázatot találni

A végén megmaradt a kétgólos előnyünk, és a játék képe alapján teljességgel meg is érdemeltük a három pontot. Hiszen volt egy csomó helyzetünk, a vendégeknek pedig jóformán alig, más kérdés az, hogy nem lehetünk maradéktalanul elégedettek a látottakkal, hiszen nem működött kellően olajozottan a gépezetünk, gyakran fáradtan mozogtunk. A harcosság megvolt, sokat kellett küzdeni, rengeteg párharcot kellett megvívni, mert a meccs jelentős része a pálya középső harmadában, kis területen zajlott. De azért ne felejtsük el, egy hét alatt ez már a harmadik bajnoki mérkőzésünk volt, és az előző kettő (Tiszafüred és Jászapáti) nem csak fizikálisan, de mentálisan is igencsak igénybe vette a srácokat.

Szép volt, fiúk! Hajrá Karcag! Veletek vagyunk!

Jár a taps a szurkolóknak is

 Halmai Balázs fotói a meccsről 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés