|
Egy sima, egy fordított
GEORGE 2014.10.05. 20:03
Két ellentétes félidőt láthattunk szombaton kedvenc csapatunktól. Az első volt a fordított, hiszen nem úgy játszottak a fiúk, ahogy szoktak, a második volt a sima, mert akkor már újra azt tették a pályán, ami oly kedves a szívünknek. A szünetben pedig majdnem átírtuk a Karcagi Labdarúgó Induló szövegét.
Kellemes őszi idő és örömteli hír fogadta azokat, akik nem sokkal a felnőttek mérkőzésének kezdete előtt érkeztek a Liget útra: 3:1-re nyert az ifi csapat, és ezzel feljött a második helyre. A vendégek szereztek vezetést, de még az első félidőben Balogh József találatával sikerült kiegyenlíteni, aztán a folytatásban előbb Lázók Norbert, majd Balogh József ismét gól ért el, így 3:1-re diadalmaskodtak a Varga-legények. Szép volt, fiúk, csak így tovább!
A szurkolók jó hangulatban gyülekeztek
A felnőttek meccsére kb. 120 drukker gyűlt össze, szinte kivétel nélkül mind karcagi győzelemben bizakodva. Nem indult nagy elánnal a mérkőzés, csendes gurigázással teltek az első percek. A bal hátvéd posztján játszó Bukovszki Dani már a harmadik percben kapott egy jófajta rúgást, csak a miheztartás végett. Gyámoltalanul, ötlettelenül játszottunk, ennek aztán meg is lett az eredménye, a vendégek megérezték a vérszagot, és a 7. percben fejjel célba is vették Agócs kapuját, de a búbos teljesen veszélytelenre sikeredett. Nemcsak mi, a martfűi térfélen teljesítő partjelző is bizonytalankodott, amikor kellett volna, nem lengetett, és fordítva. Mikor már a bedobásokat is tévesen kezdte elbírálni, Skultéti sporti közbeavatkozott, és felülbírálta. A teszetoszaságot Bukovszki Dani unta meg, és 4 emberes szólóba kezdett, de a befejezés, a 18 méterről megküldött lövés fölé szállt.
Estünk, keltünk
Kapkodtunk, a martfűiek előbb ki-, majd letámadtak bennünket, párszor sikerült is labdát szerezniük. Ezekből helyzetig nem jutottak, de az ideget belénk tették azzal, hogy milyen könnyen zavarba tudnak hozni bennünket. A karcagi Székely Dávid is érezte, ennél több kell, és szép cseleket követően megközelítette Hagyó kapuját, ám a lövés pillanatában hátulról becsúszva szerelték, ami, eddig úgy tudtuk, szabálytalan. A martfűi Székely Dávidon már látszott, nagyon szeretne lőni egy egészségeset, a 14. percben erre lehetősége is adódott, és ő egyből tüzelt. A 20 méterről megküldött bomba szögletre pattant, a sarokrúgást követő kapunk előtti kavarodás sem tett jót az idegrendszerünknek. (Kellene már egy gól, gondoltam, hiszen korábban eldöntöttem, kis zacskó szotyimat az első karcagi találatnál bontom fel. Nem árulok el nagy titkot, a csomag jó ideig érintetlen maradt.)
Nagy Roli itt még nem talált kaput
A 16. percben egy beadásunkat röviden fejeltek ki a martfűi védők, a labda Nagy Roli elé pattant, aki 20 méterről, kapásból fölé-mellé durrantott. A 18. percben kisütött a nap, és újból kitámadtak a vendégek. Egy szurkolótárs arról kezdet értekezni, hogy „egyáltalán nincs középpályánk”, tény, hogy sokszor átszaladnak rajtunk a gyors martfűi játékosok. A 24. percben kb. 35 méteres szabadrúgáshoz jutottunk, a Domokos testvérek álltak a labda mögé, végül Roland bikázta meg, és sikerült is halántékon lőnie a sorfalban álló Csortos Józsefet, akit a kilövést követően ápolni kellett.
Domokos Roli elemi erejű szabadrúgása
Nagy ritkán, amikor megindultunk volna, a játékvezető mindenféle piszlicsáré, vélt vagy valós szabálytalanságért megállította a játékot. Többnyire ez zajlott a pályán: gurul valamerre a labda, két játékos szalad utána, az egyik elesik, a bíró vagy fúj, vagy nem. A 30. percben a vendégek Székelye trükközgetett a pályán, ezt Domokos Roli nem nézte jó szemmel, össze is akaszkodtak kissé. 28 méterről rúghattak szabadot, a léc alá, de szerencsére középre tartó labdát Agócs szép mozdulattal ütötte szögletre. A sarokrúgásból Ráfli Imre fejelhetett volna gólt, de elhibázta, csak rajta múlt a dolog.
Székely Dávid arcára van írva: valami nem oké
Fürgébbnek, összeszedettebbnek mutatkoztak a martfűi játékosok, egy megiramodási kísérletüket Domokos Attila csak szabálytalanul tudta megakasztani, villant a sárga. A gyorsan elvégzett szabadrúgásból Úti Krisztián majdnem a kapunkig sprintelt, de Szívós Gyuszkó hatalmas versenyfutást követően utolérte, és szereli tudta. A 36. percben megint a martfűi Székely csillapította a lövőkedvét, de ezúttal sem talált kaput. A 38. percben egy párharcot követően Domokos Roland terült el a földön az állát fogva, de a könnyed, laza játékvezetői felfogásba a könyökös is belefért. Azaz mégsem, hiszen a vendégek rúghattak szabadot... A következő percben megint egy martfűi helyzet borzolta a kedélyeket, Székely fél fordulatból lőtt a tizenhatos vonaláról, szerencsére mellé. A 40. percben kis szögletet végeztünk el, Bukovszki legurította a labdát Domokos Attilának, aki bal külsővel a hosszú sarkot vette célba, de nem talált kaput. Borzasztó gyengén játszottunk, nem azt mondjuk, hogy rossz volt nézni, de hogy nem volt jó, az biztos. Megváltásként jött a szünet, lehetett izgulni, ki nyeri a tombolatárgyakat, és ötletelni, hogyan lehetne átírni a Karcagi Labdarúgó Induló szövegét. Az „ereinkben lüktet a vér” sort például szívesen kicserélhettük volna az „ereinkben megalszik a vér”-re.
Tombolasorsolás a szünetben: nem nyert
Ha már vér, Orosz mester, ha képletesen is, de bizonyára vérátömlesztésben részesítette fiait az öltözőben, mert a második játékrészre egy új felfogásban, lelkesen focizó alakulat futott ki. Az első percekben Szívós Gyuszkó tűnt ki a mezőnyből, osztogatott, szervezett, irányított, Domokos Attilát remek labdával ugratta ki, csak centiken múlt, hogy nem lett gólhelyzet a dologból. Kupai is észre vetette magát, szép cselekkel lefutott az alapvonalig, de bal lábas beadása mindenki feje felet átszállt. Egy párharcnál a martfűi Székely ujja megsérült, fájdalmas arccal rázogatta a kezét, és a szeme sarkából kereste, ki léphetett rá. Minden bizonnyal Bukovszki Danira gyanakodhatott, mert a következő találkozásukkor nemes egyszerűséggel megütötte, kapott is egy sárgát érte. Ha már ütés, akkor miért nem piros – tűnődtünk az ítéleten, mikor is Erdei emelgetett a bal szélen, majd váratlanul középre adott, a labdát Nagy Roli kapásból meglőtte, picivel ment csak mellé. Ez volt az első valamire való helyzetünk, de gólig (szotyibontásig) még mindig nem jutottunk el. Fokozatosan kezdtünk felülkerekedni ellenfelünkön, percről percre érződött, hogy átvesszük az irányítást. Az 52. percben Kupai kemény, de középre tartó lövését előre vetődve fogta Hagyó, szép lövés, szép védés. Az ellentámadásból egy párharc alakult ki, Domokos Roli és Nagy Ferenc csapott össze, utóbbit ápolni kellett. Kezdett eldurvulni a meccs, megont sok volt a szabálytalanság.
Bukovszki Dani imádta, ha eredeti posztján bukkanhatott fel
Bukovszki Dani egy támadás erejéig végre újra szélsőt játszhatott, el is futott, ahogy kell, jó labdával kínálta meg a röviden érkező Székely Dávidot, de egy védő közbe tudott avatkozni, szöglet. A sarokrúgást is Bukó’ végezte el, volt egy kis fejelgetés, majd a hálóba került a labda, de kapustámadásért kifelé ítélt Skultéti Csaba. Az 57. percben Nag Roli 40 méteres szöktetéssel indította Domokos Attilát a bal szélen, ő középre továbbította a labdát, de picit hosszú volt Székely Dávidnak, és már nem tudta kapura fordítani a lövést.
Erdei Tibi ezúttal a jobb szélen mozgatta meg a védőket
Jöttek a helyzeteink sorban, pl. egy ilyen az 58. percben: Erdei cselsorozat bal szélen, passz Domokos Rolinak, lövés éles szögből, mellé. Nyomás alatt tartottuk a vendégek kapuját. Egy Bukovszki-szögletet Orosz a rövid oldalról középre kanalazott, Székely Dávid fordulásból, kapásból lőtt, de nem tudott rendesen rádőlni, picivel fölé ment. Aztán a 62. percben végre roppanhatott a napraforgóhéj, egy gyönyörű támadást vezettünk, Orosz ugratta ki Domokos Rolit, aki középre adott, és Nagy Roli a védők gyűrűjében ballal a hosszú felső sarokba spiccelt. Végre vezetünk!
Szépségdíjas gól - Nagy Roli fogadja a gratulációkat
A 65. percben Orosz eladott hátul egy labdát, a kilépő martfűi játékost csak visszahúzva tudta megállítani, jogos a sárga és a szabad. A letett labdát Burján tekerte kapu irányába, a bal felső mellett elszálló lövést Agócs kísérte. A 68. percben megint egy tetszetős karcagi támadásnak tapsolhattunk, Nagy Roli labdájával Erdei futott el a bal szélen, középre adott Kupaihoz, ő nem jutott lövéshez, de lekészítette Domokos Attilának, aki futtából lőtt nem sokkal mellé.
Domokos Attila nagyon aktívan futballozott
A 70. percben újabb gólt szereztünk, Székely Dávidot felrúgták a szögletzászlónál, a szabadot Domokos Attila tekerte középre, Erdei megcsúsztatta, és a hosszún árválkodó Kupai közelről lábbal-testtel a hálóba továbbította a labdát. 2:0, végre, megnyugtató előny birtokába jutottunk! A 72. percben Domokos Roland próbált meg szerelni a tizenhatosunkon belül, gurult a földön ő is, a martfűi játékos is, a labda is, végül kaptak a vendégek egy közvetett szabadot jó közelről, mert Domokos „ráfeküdt” a labdára, de szerencsére nem lett belőle semmi komoly. A 73. percben Domokos Attila beadására érkezett Kupai, de elnyomták.
Kupai Krisztiánt többször is elnyomták a hórihorgas martfűi védők
A következő percben Garáz Attila tesztelte Agócs reflexeit, kapusunk biztos kézzel fogta a bal alsó irányába vágódó lövést. A következő karcagi támadásból könnyen gólt szerezhettünk volna, Kupai-Székely összjáték végén Nagy Roli zavartalanul lőhetett, de gyengén találta el, Hagyó könnyedén fogta a középre tartó labdát.
Jó pár szögletet rúghattunk a második félidőben
A 78. percben egy Erdei-fejesnél reklamáltunk kezezést - hiába, majd szintén Erdei volt a főszereplő, szép cselekkel megcsinálta magának a lövőhelyzetet, de a hosszú felsőbe szánt löbbölése fölé szállt. A 82. percben Nagy Roli szép lövőcsellel játszotta magát tisztára, majd Kupait igyekezett megjátszani, de a kapura törő fiatal karcagi csatárt két védő és a kapus együttes erővel, sikeresen nyomta el. Két percre rá Szívós Gyuszkó váratlanul egy 40 méteres sprintre szánta el magát, sikerült is megzavarnia a védőt, de pici hiba csúszott a labdaszerzésbe, túlságosan messzire pattant. A 85. perben Burján Zoltán szép ívű ipponnal vitte földre Nagy Rolit, Skulktéti szerint lapot nem, de legalább egy szabadrúgást megért.
A végén még kétszer kerültünk helyzetbe, előbb Erdei középre adását fülelte le Hagyó, majd az utolsó percben Nagy Roli tehette volna fel a pontot az i-re, kiváló labdát kapott a tizenhatoson belül, de jócskán fölé lőtt.
Ha éppen nem volt szedni való labda, akkor is jól telt az idő a kapuk mögött
Küzdelem volt a javából, a játékosok az ellenféllel, a nézők a szúnyogokkal viaskodtak egy kiadósat. Hogy mi okozhatta ezt az első félidei rövidzárlatot, el sem tudjuk képzelni. Szerdán sem voltunk csúcsformában Kunmadarason, talán ez is közrejátszhatott. De aztán helyre állt a világ rendje, és amit lehetett, azt kihoztuk ebből a meccsből.
MLSZ jegyzőkönyv a mérkőzésről:
Hajrá Karcag! Veletek vagyunk!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
