Merre tovább, karcagi foci?
GEORGE 2015.06.21. 05:55

Évtizedek óta áhítozunk egy felnőtt bajnoki aranyra. Megpróbáljuk körüljárni, van-e erre sansza napjaink karcagi focicsapatának, amely már eddig is történelmet írt. Esély az van, feltéve, ha együtt marad a társaság.
Játékosaink többsége még meg sem született akkor, amikor az eddigi utolsó megyei bajnoki címünket ünnepeltük. Az 1990/91-es, 16 csapatos bajnokságot 43 pontot gyűjtve nyertük meg, gólkülönbségünk 54-24 volt. (Akkor még 2 pont járt egy győzelemért. Ha 3 ponttal számolunk, akkor 59 jön ki.) Bajnoki aranyat azután is nyertünk egyszer, az 1999/2000-es szezonban az NB III Márta csoportjában végeztünk az első helyen, a szintén 16 csapatos mezőnyben akkor 72 pontot gyűjtöttünk, és gólarányunk is imponálóbb volt: 83-22. Az elmúlt 25 évben volt tehát ez a 2 bajnoki címünk, 5 második és 2 harmadik helyezésünk, többségét megye I-es csapatként értük el. 25-ből 9-szer állhattunk fel a dobogóra, az évek majdnem kétmarmadában ez nem sikerült.
Az eddigi utolsó megyei bajnok csapatunk (Kattints a nagyításhoz!)
Az utóbbi három év azonban abszolút rekord, még sosem fordult elő az egyesület történetében, hogy csapatunk egymás után háromszor is érmes helyezést érjen el, a duplázás is csak egyszer sikerült, még a 80-as évek elején. Focitörténelmi időket élünk hát, kérdés, van-e feljebb, van-e tovább?
Három éve 53 ponttal lettünk bronzérmesek, úgy, hogy a mérkőzéseink felén nem tudtunk győzni (8 döntetlen, 7 vereség). Kevés gólt rúgtunk (44), de keveset is kaptunk (32). A tavalyi és az idei bajnokság ezüstöt hozott, előbb 68, most 69 ponttal zártunk. Mindkétszer a meccsek kétharmadán sikerült nyernünk, ez komoly javulásként értékelhető. A gólarányunk is igencsak imponáló, tavaly 93-21, idén 100-29. Tavaly mi kaptuk a legkevesebbet, idén mi rúgtuk a legtöbbet. A bajnokság meghatározó csapatává váltunk, évek óta egyenletes, megbízható teljesítmény nyújtunk, mégsem érünk még fel a csúcsra. Hol a hiba?
Nem sok hiányzik, hogy felérjünk a csúcsra
Mindhárom idényben volt egy olyan csapat, amelyik kiemelkedett a mezőnyből, akivel nem tudtuk tartani a lépést. Először a 100. születésnapját ünneplő Tiszafüred, ők 2013-ban 13 pontot vertek ránk. Tavaly Jászberény lett a bajnok, ők 10 ponttal végeztek előttünk. Idén megint Tiszafüred következett, ráadásul veretlenül (ilyen sem volt mostanában) hozta le bajnokságot, előnye 13 pont lett a végére.
Az út, amin elindultunk jó öt éve, hogy saját nevelésű, karcagi fiatalok alkossák csapatunkat, jó irányba mutatott, a gyerekkoruk óta együtt focizó társaság szépen összeérett, a tini szerepet mindenki kinőtte, már jórészt nem pelyhes állú kamaszok alkotják a csapatot. Igaz, heten még mindig játszhattak volna az U21-es csapatban, többségük még jövőre is pályára léphetne ott. A csapat átlagéletkora 22,9 év, ha kivesszük a 3 legidősebb játékost, 21,3 év, ha kivesszük a 3 legfiatalabbat is, 22 év. Úgyhogy adva van egy fiatal csapat, tagjai erőtől duzzadnak, szeretnek együtt játszani, egymásért küzdeni, éhesek a sikerre. Hatalmas élmény őket a pályán látni, ahogy hétről hétre lelkesen, többnyire közönségszórakoztatóan kergetik a labdát. Hatványozottan igaz az állítás, ők a mi fiaink!
Szavazhattak látogatóink, mennyire elégedettek a csapat második helyezésével. A szavazók szűk kétharmada reális eredménynek tartja az ezüstöt, a többiek cirka egyik fele bravúrnak ítéli meg, a másik fele jobbra számított.

|
A szurkolók egy része mindig is hiányolta néhány (2-3) rutinos "öreg róka" leigazolását és szerepeltetését. Ha azt nézzük, hogy volt pár olyan pontvesztéssel járó meccsünk, amikor néhány higgadt, megfontolt spíler megoldásaival talán a magunk javára fordíthattuk volna az állást, akkor ez nem tűnik rossz ötletnek. Ám ha ragaszkodunk (és ragaszkodtunk) az eredeti csapatépítési elképzeléseinkhez, akkor tényleg abból főzzünk, amink van.
Orosz mester gyakran elmondja, hogy nincs megelégedve az utóbbi idők edzéslátogatottságával. És ebben lehet valami. Mint ahogy abban is, hogy a vidéken tanulók nyilván nem tudnak részt venni a tréningeken, mások a munkaidő-beosztásuk miatt maradnak távol. Talán megoldás lehetne olyan időpont keresése, ami a többségnek megfelel, ha egyáltalán létezik ilyen.
Sokakban felmerül a kérdés, lehet, hogy ennyi van ezekben a fiúkban? Edzhetnek bármennyit, el kell fogadni, bár nagyon ügyes gyerekek és imádjuk őket mind egy szálig, de nem képesek többre. Ezzel azért vitába szállnánk. Mert tényleg senki nem láthat a jövőbe, lesz még ez a társaság 24 meg 26 éves, erejük és technikai tudásuk teljében lévő, egyre több tapasztalattal rendelkező gárda, és akkor miért ne nyerhetnének bajnokságot, és léphetnének egy osztályt feljebb? A jövő minden bizonnyal az övék! Feltéve, ha együtt maradnak.
Dávid minden bizonnyal máshol folytatja
Kósza hírek sokkolják a fociszerető karcagiakat, többek távozása is szóbeszéd tárgya. Székely Dávidról tudtunk, nyilatkozatban adta hírül, hogy majdnem biztosra vehető, hogy ősztől a Lokinál folytatja. Őt fájó szívvel, de büszkén engedjük útjára, sok sikert kívánunk neki! De további nevek is vannak a várhatóan távozók listáján. Megbomlani látszik a csapategység, és ez nagyon, nagyon rossz hír azon drukkerek számára, akik szeretnék kivárni, hogy együtt rutinosodjon tovább a jelenlegi keret.
A szurkolók türelmesen várják, hogy bajnokcsapatot ünnepelhessenek
Várjuk a fejleményeket, mit hoz nyári átigazolási időszak. Tavaly július 7-én kezdte meg az alapozást csapatunk. Várhatóan most is ilyenkortájt fúj majd sípjába Orosz mester.
|