FRISS HÍREK : Laza ujjgyakorlatnak tűnő feladat vár a karcagi focistákra |
Laza ujjgyakorlatnak tűnő feladat vár a karcagi focistákra
GEORGE 2014.10.03. 14:03

A bajnokságban eddig mindössze három pontot gyűjtő Martfűt fogadjuk szombaton a Liget úton. Sima ügy! - mondhatnánk. Pár dologgal azonban nem árt tisztában lennünk. Például azzal, hogy a vendégeink pont a múlt héten nyertek először, és hogy három meccsen is csak egy góllal maradtak alul. Ráadásul mi nem hangoltunk valami fényesen a találkozóra.
Hova ez a pesszimizmus? - kérdezhetik sokan. A harmadik fogadja a sereghajtót, ráadásul hazai közönség előtt játszunk, úgyhogy egy sima, gólaránynövelő győzelemre van kilátás. És milyen igazuk van! De...
Távol álljon tőlünk, hogy bármilyen negatív jóslatokba bocsátkozzunk, csak éppen fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy (és most következzen két klasszikus a foci közhelyszótárából): "a kötelező győzelmek gyakran a legnehezebbek", és van a másik, "nagy mellényre nagy zakó".

Na, vegyük akkor sorba. A baráti kör nem azért alakult, hogy igazságtalanul kritizálja, alaptalanul bántsa, hanem hogy segítse, bátorítsa, ha kell vigasztalja a csapatot, de azért vannak dolgok, amik mellett nem mehetünk el szó nélkül, még ha ez kellemetlennek tűnhet is. Igen, a szerdai Magyar Kupa-meccsről van szó. Nem dughatjuk a fejünket a homkba, a jelen lévő karcagi szurkolók csalódottsága tapintható, egyemberként mondták el, ilyen hitehagyottan, lelketlenül futballozó csapatot rég láttak, mint a kék mezes karcagiak. Mert ki lehet kapni egy alacsonyabb osztályú együttes ellen (vagy egy vereséggel felérő döntetlent játszani), mert pont erről szól a kupasorozat, hogy a "kiscsapatok" találkozhassanak a "nagyokkal", és gyakran a papírformát borítva tovább is jussanak. De ami a pályán történt, az a szemtanúk állítása szerint meg sem közelítette az Orosz mester által felvázolt célkitűzéseket. Nos, a magunk részéről nem kívánjuk tovább boncolgatni a Madarason történteket, remélhetőleg minden érintett levonja majd a tanulságot.

Térjünk rá szombati ellenfelünkre és a meccsre. Ha valaki csak úgy kutyafuttában néz rá a tavalyi tabellára, könnyen hiheti, hogy a Martfű 13. helyezése mögött gyöngécske produkció áll, ám ne felejtsük el, a 10 pont levonással sújtott gárda "amúgy" a 9. helyen, erős középcsapatként zárt volna. Nyolcan is több gólt kaptak náluk, ők 52-t szedtek össze, ebből nekünk hetet köszönhetnek. Igen, oda-vissza vertük őket, novemberben itthon 3:0-ra (gólszerzők: Bukovszki, Orosz, Székely), idegenben pedig 4:0-ra (gólszerzők: Szívós Gy., Székely 3x) győztünk. Múltidéző: itt és itt a két csapat korábbi bajnoki találkozóiról, itt pedig az utolsó meccsről lehet olvasgatni, fotókat nézegetni.

Tavaly év közben Kardos Mihályt Gácsi Tibort váltotta a martfűi kispadon, de a körforgás tovább folytatódik, a jegyzőkönyvek szerint idén már hárman is irányították a csapatot, az utolsó két meccsen Földi Tibor volt a szakvezető. Nem tudjuk, rajtolt-e valaha is ilyen gyengén a martfűi csapat, de az első hat meccsen nem szereztek egy árva pontot sem, bár ehhez többször is közel álltak, a három egygólos vereségük inkább a pechről, mint a megsemmisülésről szól. Mondjuk Jászapáti ellen nagyon beleszaladtak a késbe, kilencet kaptak idegenben, a góllövőlista-vezető Benedek Nándor egymaga hatot vállalt. Aztán a múlt héten megtört a jég Martfűn, a hasonló játékerőt képviselő Csépát kalapálták el 3:0-ra. Várható, hogy szeretnének minél előbb elrugaszkodni a kieső helyről, és ezt a bajnokság egyik esélyesének otthonában minden kényszer nélkül megpróbálhatják. Vesztenivalója igazából csak a mi csapatunknak van.

A szombat délután 3 órakor kezdődő mérkőzés abszolút esélyese mi vagyunk, ez nem is lehet kérdés. (Úgy, mint ahogy mi voltunk azok szerdán Kunmadarason is.) De csak akkor jöhet be a papírforma, ha azt az arcát mutatja meg a csapatunk, amit megszoktunk. Megalkuvás nélküli akarat, harcosság, lelkesedés, az ellenfél tisztelete, alázat... Ha ezek meglesznek, akkor a győzelem sem fog elmaradni.
Hajrá Karcag! Veletek vagyunk!
Halmai Balázs e cikkben szereplő fotói 2013. november 9-én, a Martfűi LSE legutóbbi karcagi vendégeskedésén készültek.
|