2011.06.18. Karcag – Szajol 1:1 (1:1) - az odavágó: 2010.11.20. 2:2

Kezdjük a sort az elmúlt évek egyik legfájóbb összecsapásának felidézésével, legyünk túl minél előbb ezen a keserű pirulán. Ha nagyon akarjuk, a történetet indíthatjuk 2010 tavaszán is, amikor egy csodálatosan csillogó ezüstérmet szereztek a karcagi focisták (ráadásul 18 csapatos volt a mezőny), a keretünket ilyen játékosok alkottak: Moga Lóránt, Henk Gergő, Orosz István, Lévai László, Rajcsányi Sándor, Balogh Roland, Nagy Roland, Ebekeme Thomas, Bodor György, Bujdosó Attila, Nagy Dániel, Fodor Bence, Szabó Dávid, Borsi Attila, Varga László, Hajdú Tibor, Kardos László, Sindel László, Erdei Tibor, Kály László, Kéki Norbert, Bódi Péter, Horváth Dániel, Szívós Gyula, Novák Bálint, Bézi Sándor, Gulybán Olivér, Csík Roland... De szép is volt, fiúk!

Az időközben alapos fiatalításon átesett csapatunk a 2010/11-es bajnokságban nagyon közel állt ahhoz, hogy ismét a dobogóra állhasson, de hogy mégsem sikerült, abban vastagon benne volt az újszászi csapat elszánt játéka, meg a mi harmatos teljesítményünk. Pedig egyszerű volt a recept, ha nyerünk, odaérhetünk a dobogóra (a Csépa - Törökszentmiklós meccs eredményétől függően), ha viszont Szajol pontot szerez, bent marad. Bukovszki a 36. percben vezetést szerzett, Bogdán rá 3 percre  egyenlített. Ezzel el is mondtunk minden lényegeset a meccsről. Az, hogy csomó helyzetet hagytunk ki, az hogy nekünk állt a zászló, az, hogy a másik meccs számunkra kedvező eredménnyel zárult, mind-mind nem számít, nem tudtunk nyerni, így megbotlottunk a siker kapujában. A szajoliak jobban bent akartak maradni, mint mi dobogósok lenni – sommázhatnánk egyszerűen a történteket. Az viszont biztos, hogy erre a fájó kudarcra nagyon sok néző, és ma is aktív játékos élénken emlékszik még. Nem baj, ezekből lehet tanulni!

2011.09.03. Szajol – Karcag 2:0 (1:0)

Nem túl kedvező előjelekkel vágtunk neki a Szajoli kiruccanásnak, és akkor még enyhén, nagyon enyhén fogalmaztunk. Két forduló után egy hajszálnyira álltunk a kieső helytől egy, azaz egy ponttal, még belegondolni is szörnyű! (Aztán a zuhanórepülésünk még tovább tartott, első győzelmünket csak az ötödik körben szereztük meg.) Államalapításunk napján Jászapátin kezdtük a bajnokságot, és esélyünk sem volt sztárokkal teletűzdelt vendéglátónk ellen (Kiskapusi, Kotula, Vén, Bardi  ott volt a kezdőben, Dragónert nem nevezték a meccsre.) Úgy kaptunk egy hatost, hogy az eredmény számunkra volt hízelgő! Ezután Túrkevével hazai pályán egy 2:2-re voltunk jók, szóval így utaztunk az tavaszi mumus Szajolhoz. A mezőnyben nem játszottunk alárendelt szerepet, ám mégis mi kaptuk a gólokat. Az elsőt a félidő utolsó percében tizenegyesből, a másodikat szabadrúgásból a 63. percben. Csalódást okozó játékot mutatott a csapat, de ez valahol az egész éves teljesítményre is igaz volt, a hetedik helynél azért jobbra számított mindenki.

2012.03.25. Karcag – Szajol 3:1 (0:1)

Az őszi pályabetiltás és az elmaradt tavaszi nyitó forduló miatt 5 hónapos fociínség után láthatott újra hazai bajnoki meccset a karcagi publikum. A hosszú böjtöt követően az első negyvenöt percben nem nagyon sikerült kiszolgálni a közönséget, sőt, örülhettünk, hogy csak eggyel mennek a vendégek. Orosz mester a szünetben kettős cserét hajtott végre, és bizonyára megpróbált rendet rakni a fejekben, mert a folytatásban erőre kaptunk, és megfordítottuk a meccset. Erdei mesterhármasa minden vitt, lőtt egyet szabadrúgásból, egyet büntetőből, egyet pedig akcióból. Zárszóként álljon itt a büntető nem mindennapi története, ahogy az InfoKarcag tudósítója látta: „65. perc - Vezetünk! Hihetetlen meccs! Aki nem látja, sajnálhatja! Bukovszki hatalmas lövést eresztett meg, a labda a felső lécen csattant, a kipattanót Székely fejelte kapura, szintén kapufa, de közben szabálytalankodtak vele, így a játékvezető büntetőt ítélt. A labda mögé Erdei állt, elsőre a kapus hárított, de a kipattanó ismét Erdei elé került, aki másodszorra nem hibázott. 2:1 ide!”

2012.10.13. Karcag – Szajol 1:1 (0:0)

Új bajnokság, új remények! A nyolcadik fordulóban jártunk, az ötödik helyen álló fogadta a sereghajtót. Hogy erre milyen oddsokat adna a Tippmix? Valami ilyesmit: H: 1,5 - V: 5,5 - D: 3,4. Minimális karcagi fölényben telt el a meccs, helyzetekig igen, gólig azonban nem jutottak el a csapatok. Legalábbis az első 88 percre ez volt igaz, aztán a következő négy percben több élmény ért bennünket, mint amire valaha is számítottunk volna. A szajoli Bodnár kapura lőtt két perccel a rendes játékidő letelte előtt, a labda megpattant, és már vezettek is a vendégek. Rá két percre egyenlítettünk! Kovács Csaba futott el a jobb szélen, hajszálpontos középre adását Erdei a hálóba fejelte. A hosszabbításban Nagy Rolit a félpályánál visszahúzták, ekkor nem sokon múlt, hogy nem lett tömegbunyó az esetből. Mindenki ott volt egy kupacban, lökdösődés, pattanásig feszült indulatok, most aztán előjött minden, amit a fiatal Zsákai játékvezető (22 év) meccs közbeni hibás ítéletei kiváltottak. Túl nagy falat volt számára ez a mérkőzés, nem nagyon tudta mit fújjon, mit büntessen sárgával, pirossal. Azért csak leküldte Nagy Rolit is, hogy hű legyen a másfél órán át mutatott következetlenségéhez. Amúgy nem érdemeltünk győzelmet, csapatunk csak árnyéka volt önmagának. Nem tudtunk mit kezdeni ezzel a deffenzív felállással, hiányoztak a játékunkból a váratlan, kreatív megoldások. Lassú és körülményes támadásépítést erőltettük, nem volt fegyverünk a durván, gyakran sportszerűtlenül játszó vendégek ellen.

2013.04.21. Szajol – Karcag 1:3 (0:2)

Mi a negyedik, Szajol a tizenötödik helyen állt a meccs előtt, tavaszi eredményünk három győzelem és két döntetlen volt, mindenképpen három pontért keltünk útra. Erdei Tibi a 22. percben kezdte meg a gólgyártást, majd 7 percre rá folytatta. Az 54. minutumban azonban szépítettek a hazaiak. 20 perc múlva menetrendszerűen jött az újabb Erdei-gól, és utána már csak arra kellett vigyázni, hogy sérülés nélkül megússzuk a hazai védők keménykedéseit. Középpályásaink remekeltek ezen a meccsen, a második játékrész negyed órás bealvását nem számítva remekül teljesítettek, de a meccs embere mégsem lehetett más, mint Erdei, aki újabb mesterhármasával az őrületbe kergette a szajoli védelmet. A találkozó krónikájához tartozik, hogy Moga tizenegyest védett a 48. percben, ez lényeges momentum volt a mérkőzés kimenetelét illetően, még akkor is, ha utána két hazai játékos is megpróbálta Lórit a földbe taposni. A horzsolások és a fején nőtt púp arról tanúskodott, hogy ez csak részben sikerült.

Látható, hogy a szajoli csapat jó néhányszor megtréfált már bennünket az utóbbi időben. A kétezres évek elején voltak a leginkább topon, akkor az NB III Mátra-csoportjának második helyén végeztek. Ezután szép fokozatosan a megye II-ben találták magukat, majd 2009-től újra megyei I. osztályú bajnokságban vitézkednek. Évről évre a hátsó hamadban végeznek, sokszor kell küzdeniük a kiesés ellen. De ezt olyan elánnal teszik, hogy gyakorta megsokszorozza erejüket. Jó hír, hogy ezúttal nincsenek közvetlen veszélyben, Mezőtúrnak 11. Cibakházának 13 pontja van, előttük négy 23 pontos csapat is áll, köztük a Szajol KLK.

Más célunk nem lehet, mint a győzelem. És sikerülnie kell, mert a két zakó után a múlt héten magunkra találtunk, és különösen a második félidőben újra azt játszottunk, amit tudunk. Ha ezt be tudjuk mutatni Szajolban is, nem lehet gond.

A találkozó szombaton 16 órakor kezdődik (ifi 14 óra), itt a KLBK weboldalán élőben is nyomon lehet majd követni a legfontosabb eseményeket. Hajrá Karcag!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés