Többre számítottunk, már ami a nézőszámot illeti. A pálya körül állók/ülők lehettek úgy nyolcvanan-százan, és hogy csak ennyien, abban minden bizonnyal a szokatlanul hűvös, borongós időnek is volt némi szerepe, nem beszélve a Veszprém kézimeccséről, meg DVSC bajnokavatásáról. Az otthon maradók szívét fájdítandó: bizony sajnálhatja mindenki, aki kihagyta ezt a remek focidélutánt!

A bemelegítő meccsen ifistáink szép győzelmet arattak, Berczi Gergő, Hamar János, Szőke Róbert, Szőke Norbert és Magyari József góljaival 5:0-ra nyertek a jászárokszállási U21-es csapattal szemben. Varga László 8. helyen álló tanítványainak ez a bajnokság nem hozott túl sok örömet, hacsak azt nem vesszük számításba (de nagyon is fontos, hogy mégis oda vegyük), hogy a felnőtt keret jó részét olyan játékosok alkotják, akiknek még – életkoruk alapján – itt volna a helyük.

A pályára érkezőket lógó lábú eső (végül visszahúzta), finom illatok (Szívós-féle birka rotyogott a bográcsban) és tombolaárusok (csinos anyukák) fogadták. Meg persze a kétely, hogy vajon sikerül-e hozni a kötelezőt a mumus ellen, vagy teszünk egy szívességet kitartó üldözőnk, Tiszafüred számára. Az első fél órában úgy tűnt, akár még ez is előfordulhat. Nem mintha nem játszottunk volna mezőfölényben, lőttünk is párat Papp kapujára, de olyan kis haloványak voltunk, óvatosak, gyámoltalanok. Kisebb helyzetekig eljutottunk ugyan, de hiányzott az átütő erő a játékunkból. Az egyébként végig sportszerűen, fegyelmezetten, és az utolsó perceket leszámítva lelkesen játszó vendégek egyenrangú partnerek voltak a mezőnyben, sőt, egyszer alaposan meg is tornáztatták Moga Lórit. Aztán mégis mi örülhettünk, egy szabadrúgást követően a vendégvédők nem tudtak felszabadítani, és Székely Dávid közelről a hálóba lőtt, meglett hát a várva várt gól, és a következő percben rögtön a második is, Kupai szép egyéni akciót követően helyezett az alsó sarokba. A félidőben túl sok minden már nem történt, bezzeg a folytatásban!

Ha lettek is volna fordítási reményei a jászárokszállási játékosoknak, azt Kovács Csaba fejese, majd Székely Dávid újabb találata szerte is foszlatta, az 50. percben már 4:0 állt a szép új eredményjelzőn. Tetszetősen, egyre-másra vezethettünk támadásokat, a vendégek védősora nem igazán tudta hatékonyan alkalmazni a lesre állítást, hol Kupa, hol Erdei, hol Székely, majd a csereként pályára lépő Bukovszki tudott lendületből a védők mögé kerülni. Egy ilyen alkalommal Székely Dávidot szabálytalanul állították meg a tizenhatoson belül, a büntetőhöz a sértett (a megyei gólkirályjelölt) állt oda, de lövését Papp Tamás vetődve hárítani tudta. Kicsit leült a meccs, de hogy újra felpörögjön, arról Szívós Gergő tett, többször kísérte a támadásokat, bátran vállalkozott lövésre, egy ilyenbe ért bele kézzel az egyik árokszállási védő, újabb tizenegyest rúghattunk. Hogy Gergő hogyan hajtotta végre a büntetőt, ezen a kis videón megnézhető.

A 84. percben ismét gól szereztünk, a harmadik gólpasszánál járó Szentannai ismét remekül tekert középre, Szívós Gergő bólintott, és bár a labda nem ért el a hálóig, a gólvonalon áthaladt, így már 6:0-t mutatott a távirányítóval szabályozható elektromos jelzőtábla. Na, erre már a nap is előbújt a felhők mögül, hogy együtt mosolyogjon a karcagi focistákkal és drukkerekkel. A következő percben Erdei Tibi olyan sistergős bombát küldött kapura, hogy bevitte Papp kezét, majd a következő támadásból Nagy Roli ültette le a fél árokszállási védelmet, hogy zavartalanul helyezhessen a jobb alsóba. Három perc alatt három gól, és még volt hátra egy kis idő, úgyhogy a szurkolók azt kezdték el firtatni, hogy vajon kétjegyű számot is megjelenít-e a kijelző, egy rövid próba erejéig ez is megvalósulhatott, de az eredmény már nem változott. 8:0-ra nyertünk, ritkán látható remek második félidei játékot bemutatva.

Élvezetes, könnyed és közönségszórakoztató volt a produkció, és hogy valóban nem lett két számjegyű a különbség, arról Papp Tamás tehet, aki ennyi góllal a háta mögött is magasan a vendégek legjobbja volt a találkozón. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a JVSE általában ennél lényegesen komolyabb játékerőt képviselő csapat, de Kaszab Gyula vezetőedző elmondása szerint hat játékosát is vírusos hasmenéses nyavalya támadta meg, és aki élt már át hasonlót, az tudhatja, ilyenkor sok mindenre vágyik az ember, de a focipályán való szaladgálásra a legkevésbé.

Üldözőnk, Tiszafüred is nyert, Cibakházán 2:0-ra diadalmaskodtak. Egy lépésre vagyunk már csak az áhított ezüstéremtől, ehhez a jövő héten Túrkeven nem szabad kikapnunk, de természetesen legjobb lenne győzni!

Köszönjük a játékosoknak ezt a kiváló mérkőzést, öröm volt látni, ahogy játszottak, szívmelengető, ahogy ünnepeltek a meccs végén. Ugyanígy öröm volt hallani a B-közép szűnni nem akaró dobolását, éneklését, szurkolását. A tusolást követően a Karcagi Labdarúgó Baráti Kör jóvoltából már az elkészült birkapörkölt várta a játékosokat, a csapat segítőit, támogatóit, fő szurkolóit. A finom vacsorát követő jóízű beszélgetés, poharazgatás, viccelődés sötétedésig tartott (akik még utána kezdtek el pakolászni, rendet rakni, azoknak még tovább is – köszönet érte!).

Arra kérdésére, hogy beérett-e már munka, amit a csapatával pár éve elkezdett, így válaszolt Orosz mester: „Akkor fog beérni, ha megnyerjük a bajnokságot.” Úgy legyen!

Fotók a meccsről!

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés