Jaj, micsoda meccs volt!
GEORGE 2015.08.30. 09:10

Nehéz eldöntetni, hogy a 3:3-as döntetlennel végződő Karcag - Kunszentmárton derbin melyik csapat örült az 1 pontnak, valószínű, hogy olyan nagyon egyik sem.

Így kezdtünk
Cca. 120 néző és döglesztő meleg fogadta a pályára kivonuló csapatokat. Azt gondoltuk, sima meccs lesz. Arról, hogy mégsem lett az, egyrészt a közepes napot kifogó karcagi alakulat tehet, másrészt az, hogy a vendégcsapat összeszedettebb, energikusabb és harciasabb volt a vártnál. Egy szót sem szólhattunk volna, ha az első 10 percben kapunk egy kettest (vagy hármast), a vendégek sorban alakították ki a helyzeteiket, de hol pontatlanul céloztak, hol Agócs Zoli védett bravúrosan. Aztán a 18. percben, jóformán a semmiből mégis mi szereztünk vezetést. Hamar Jani csípett el egy labdát, kiugratta Babát, aki vezette egy darabig, majd bal oldalról a hálóba lőtt.

Három meccs, négy gól - Baba bombaformában
A góltól megnyugodtunk, sőt átvettük az irányítást, legalábbis egy kis időre. Voltak lehetőségeink, de mivel ezeket elpuskáztuk, a vendégek újra erőre kaptak. A főleg kimondottan jól megtermett, magas, erős felépítésű játékosokból álló kunszentmártoniak – az ex-karcagi Fekete Gábor vezérletével - újra fölénybe kerekedtek, és a félidő utolsó percében egy közeli lövésből egyenlíteni is tudtak. Ez nagyon nem hiányzott! 1:1-es állással vonultak a csapatok az öltözőbe.

A nézők is csak találgattak - mi lehet a gond?!
Orosz mester a szünetben megpróbált rendet rakni a fejekben, ezt abból gondoljuk, hogy a folytatásra egy aktívabban futballozó Karcag futott ki. Most a miénk volt a félidő első szűk tíz perce, és mi rúghattunk volna akár három gólt is, aztán mégis a vendégek örülhettek, miután Viczián – talán beadásnak szánt –nagy ívű, furcsa tekerése (hulló falevél) utat talált a naptól elvakított Agócs kapujának jobb felső sarkába. A kunszentiek ezt követően eldönthették volna a meccset, sorban alakították ki helyzeteiket, mi sokszor csak kerestük a labdát.

Nem kisasszonyjáték - Gergőről egyszer a gatyát is majdnem leszedték, a mezét elszakították
Egy óra játék után az addig nagyon aktív, különösen az első félidőben ügyesen és jól játszó Daróczi helyére Balogh Csaba érkezett, aki rögtön egy szépséges szólóval vetette észre magát, majd Babával jutottak helyzetig, ám az első lövés még kijött Kelemen kapusról, de érkezett Hamar Jani, és a kipattanót éles szögből a hálóba vágta. 2:2, és még van egy fél óra, gyerünk gyerekek! – kiáltottak a karcagi drukkerek, bár a hangjuk nem hallatszott túl messzire, mert a vendégeket elkísérő szurkolótábor hangja és dobolása gyakran minden mást elnyomott.

Hamar Jani nagyon igyekezett, fontos gólt szerzett
A 70. percben Gácsi egy szöglet után volt eredményes fejjel, megint kapaszkodhattunk. És kapaszkodtunk is, négy percre rá ismét a két Balogh csinálta meg a figurát, és Baba újra egálra hozta az állást. Negyed óra volt vissza, teljesen nyílt volt a meccs, a csapatok az utolsó erőtartalékaikat mozgósították. Az edzők cserékkel igyekeztek javítani a játékon, de a vérfrissítések sem tudták megakadályozni, hogy a végjáték ne váljon teljesen kaotikussá. A pálya kettészakadt, hol itt, hol ott maradtak ki az ajtó-ablak ziccerek. A csapatok két leengedett kezű, erejükkel teljesen elkészült bokszolóra hasonlítottak, védekezésre már nem sok energiájuk maradt, de azért felváltva próbálták eltalálni a másikat. A megrendítő ütést ezen az estén már senkinek nem sikerült bevinnie, pedig igencsak közel álltak hozzá a felek.

Pattanásig feszült indulatok
Mindennek ellenére nem volt rossz meccs, sok gólt és számtalan gólhelyzetet láthattunk mindkét oldalon. Bosszantó hibák is voltak szép számmal, pontatlan passzok, megnyertnek hitt és végül mégis elveszített párharcok, felesleges keménykedések, egymást meg nem értő játékosok, és még sorolhatnánk. De nem tesszük, hiszen tudtuk jól, hogy rögös út áll előttünk, és a szekér döcöghet. Csapatunk most épül, és ebben a folyamatban a türelem a legfontosabb. Azt sem gondolnánk, hogy túl nagy terhet raktunk volna a játékosok vállára azzal, hogy a mérkőzés esélyesének kiáltottuk ki őket. Mert ez változatlanul igaz, a meccs favoritja mi voltunk. Az más kérdés, hogy nem jött össze. Sebaj! Majd összejön legközelebb!
Hajrá Karcag! Veletek vagyunk!

Orosz és Fekete - 12 évvel ezelőtt még csapattársak voltak az NB II-ben
Tippversenyünkön 52-en játszottak, de ezúttal senki nem találta el a végeredményt. A jövő héten újra lehet próbálozni!
Halmai Balázs fotósorozata meccsről
|